Észak-Koreába látogat Vlagyimir Putyin
Az orosz elnök június 18–19-én lesz Kim Dzsong Un vendége.
Az orosz elnök június 18–19-én lesz Kim Dzsong Un vendége.
Sok reakciót kapott a Kreml, de szerintük ezek nem voltak “konstruktívak”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában. A halottak és sebesültek számáról nem tett említést.
Aligha lesz eredményes a hétvégi svájci Ukrajna-békecsúcs, amelynek az lenne a célja, hogy demonstrálja a világ Kijevvel vállalt szolidaritását. Közben az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban sikerült stabilizálnia a Harkiv környéki frontot.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem is hívták meg a tanácskozásra, de a német kancellár előre közölte is, hogy a békejavaslata “komolytalan”.
Az ukrán elnök szerint amit Putyin csinál, az a „nácizmus újjáélesztése”.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
A világ öt nagyhatalmú vezetője közül pedig Putyinban bíznak a legkevésbé.
A New York-i Egyetem történészprofesszora, az autoriter rendszerek egyik legnevesebb kutatója a Project Syndicate-nek adott interjúban részletezi, miért vonzódik Donald Trump olyannyira az orbáni rendszer működéséhez.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után mindkettőjüket szankciókkal sújtották, mivel nyugati elemzők úgy vélik, Putyin vagyonának egy része a bankszámláikon rejtőzhet.
Azt állította, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Vladimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan az orosz eszközökkel érzékeny csapást lehet mérni az Ukrajnát katonai felszerelésekkel ellátó nyugati államokra. Mindezt azon a szentpétervári gazdasági konferencián közölte, ahol egyetlen magas rangú nyugati politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt jelen.
Oroszország évek óta támadja különféle eszközökkel a nyugati országokat. A hibrid háború az utóbbi hónapokban felpörgött, Moszkva és szövetségesei mindent bedobnak az EP-választás előtt, hogy zavart keltsenek, és nekik tetsző változásokat érjenek el.
Az Operationsplan Deutschlandról a Die Weltnek beszélt a német hadsereg egyenruhás és polgári alkalmazottainak érdekképviseletét ellátó szövetség vezetője, akit szintén bevontak a terv készítésébe. A dokumentum átfogóan végigveszi az esetleges védelmi teendőket, illetve azt, hogyan győzhetik meg a lakosságot, hogy önkéntes alapon vállaljon részt a feladatokból.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
“Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik.”